Mitől nyer az életünk VALÓDI értelmet

Valamit, csak hihetetlen kevés ember realizál ebben az életben, a Keresztények között is.... Ez a minap, egyik este, hazafelé menet esett le nekem is, úgy igazán.

Isten mindig is olyanokat keresett, akiken keresztül megáldhatta, megszabadíthatta az Övéit, az embereket: a sötétség, a gonosz uralma alól, akik kortársaik és a jövő nemzedékei számára áldással tudtak lenni. Akiket Ő használhatott.

És ANNYIRA KEVÉS OLYAN EMBER volt és van, akik tényleg tudták, tudják, tisztában voltak vele, hogy ebben a világban ez az élet RÖVID, NAGYON RÖVID, és AZ, hogy mit tesznek abban rövid időben, amíg e világon vannak, az RENDKÍVÜL FONTOS JELENTŐSÉGGEL BÍR: a kortársaik számára, a gyermekeik, unokáik, a JÖVŐ NEMZEDÉKEI számára is. És FELVÁLLALTÁK a FELELŐSSÉGÜKET...
Tudván, hogy amit ma ők vetnek, azt a kortársaik, gyermekeik, a holnap nemzedékei fogják learatni.
Ők nem rövid-távon gondolkodtak.
Nem egoista módon gondolkodtak.
Tudták, hogy az e világban töltött rövid idejük: elsősorban harcról szól, nem üdülésről.
Tudták, hogy az e világban töltött rövid idejük: MÁSOK MIATT VAN.

Ahogy T.B. Joshua szokta mondani: "You are a solution. You are because I am. I am because you are." ---> Te egy megoldás vagy. Te azért vagy, mert én vagyok. Én azért vagyok, mert te vagy.

Szóval, Mózes is, József is, Pál apostol is, a Próféták, és sokan mások is tisztában voltak - legalábbis előbb vagy utóbb, de rájöttek az ÉLETÜK IGAZI ÉRTÉKÉRE, ÉRTELMÉRE és TUDATOSAN BELEÁLLTAK A FELELŐSSÉGÜKBE. Máskülönben nem csinálták volna végig mindazt, nem mentek volna keresztül mindazokon, amiken keresztül mentek és amiket véghez vittek az ÚRRAL, vállalva sok - kifejezetten nehéz, veszélyes, nem hízelgő, ideget, lelket, mindent megpróbáló helyzeteket is.
Az ÚR Jézus Krisztus is MÁSOKÉRT élt e világban, vállalt fel magára mindent és halt meg e világban, és támadt fel a halálból, és ÉL ma is. MÁSOKÉRT!

És mit láthatunk e világban? Mi a jellemző?
Az emberek 99,9999%-a úgymond be van fordulva önmagába, vagyis szinte csak önmagával, a saját rövidke életével törődik, azzal, hogy miképp töltse el ezt az időt a lehető: LEGKELLEMESEBBEN. Na, hát se Mózes, se Isten Prófétái, se Jézus Krisztus, se Pál Apostol, egyikőjük sem AZZAL volt elfoglalva, nem az volt az ÉLETÜK CÉLJA, az ÉLETÜK ÉRTELME, hogy az itt töltött idő NEKIK ---> könnyű, kellemes, jó legyen. Ettől függetlenül természetesen ŐK IS érezték magukat jól, kellemesen.

Az ÚR most kiket keres? Aratómunkásokat! Akik önként és dalolva leteszik a saját életüket Ő miatta és az Evangéliumért ---> MÁSOK érdekében. Hogy végezzék az Ő munkáját: szabadítva az embereket sátán uralma alól, üdvösségre, Életre vezetve őket. Ami által, nem mellékesen: valódi Értelmet nyer az e világban töltött, rövidke életük, és nem kevés örökös örömben lesz részük.

Hát elgondolkodtató... ugye...